___esszé / tanulmány

A NŐ ÍR: TESTSZÖVEG
(Magyar Narancs 2004/március)
“A nőknek ismét fel kell fedezniük az írásukat, azt, hogy hogyan tudnak hangot adni, női nyelven megszólalni, beszélni. Elaine Showalter: A feminista irodalomtudomány a vadonban című1 tanulmányában idéz egy koncepciót, amely így szól: a férfikultúra a tudatosság halmazában van, mivel azok a részei, melyek a nők számára ismeretlenek, nyelvileg hozzáférhetőek, a mítosz részei, a vadon mitológiájának kultúrkörébe tartoznak. A női kultúrának azonban csak azon része tudatos, amely a férfiak által érthető, és amely közös emberi tapasztalaton nyugszik. A többi, az igazán női, ami csak a nőké, a vad zóna, ahova nem juthat el férfi, mert nyelvileg nem strukturált, nincs rá nyelv. Nincsen nyelv a női nyelvre, soha nem is volt, és csak mostanában kezd kialakulni.” – – tovább

NÁRCIZMUS ELMÉLETEK ÉS A TÜKÖR STÁDIUM DRÁMA
(Pro Philosophia Évkönyv 2009)
“Freud szerint a másodlagos nárcisztikus fázison mindenkinek túl kell jutnia ahhoz, hogy ne betegedjen meg, át kell lépnie a tárgykapcsolatok világába, amikor az ösztönök kielégülési helye nem a saját test, hanem a tárgymegszállások.” – tovább

A TÜKÖR TÚLOLDALÁN
Magyar Lettre internacionale 2010/ősz
“Irigaray a Speculum of the other women-ban kifejti, hogy a platóni ideák értelmezéséhez és a logoszhoz sem nyúlhatott a görögök óta senki, csak a phalosszal rendelkező apa. „De ez a forrás kiiktatódik, mint a gondolkodás mellékterméke, mint kivetettje annak, ami ellenáll neki, mint „őrület”. Az ambivalencia mellett, amellyel a tápláló fallikus anya magához vonz, kiszorul a női élvezet.” (Irigaray, 2002:487)” – tovább

AZ IDŐ ÉS AZ ÍRÁS
(Szőrös Kő 2007/01)
“Az írás az, amely képes a különböző idősíkokban létrejött tereket újra megtalálni és áthidalni, és az írás teresedéséből következően átjáróként funkcionálni.”- tovább

A NŐISÉG ÖNREFERENCIALITÁSA, AVAGY MIT MONDHAT AZ EGY NŐ EGY NŐNEK?
Új Forrás 2011/01
“Esterházy Péter Egy nő című műve kiváló példa a nárcisztikus énkivetülésekre, valamint az én –te viszony áttételeinek értelmezésére. Az álomhoz hasonlóan, az írás, az alkotási folyamat is nárcisztikus tevékenység, hiszen az én a saját energiáiban időzik és ezt a kalandját formálja át alkotássá. A „saját energia” a pszichoanalitikusok szerint a tudattalan mélységei, a nyelvfilozófusok szerint pedig a nyelv területe. Lacan szerint mindkettő.[…]” – tovább

AZ ÍRÁS SZENVEDÉLYE – LOLITÁM
(Sikoly 2008/ nyár. 74-87. oldal)
“Mikor úgy látjuk Lolita mindjobban kiszabadul Humbertet fogságából, az írás annál erősebben ragadja a narrátort magához, életét követelve. ” – tovább

ALKOTÁS AZ ŐSTÖRÉS ELŐTT
(Kalligram 2006/03-04)
“A tárgymegszállások nem mondanak ellent azoknak az elméleteknek, melyek azt állítják, hogy van nyelv előtti tapasztalat. Lacan szerint a tudattalan úgy strukturálódik, ahogyan egy nyelv, ezért is lehet csupán a nyelvvel, (terápiás beszélgetéssel) közel férkőzni hozzá. ” – tovább

NÁRCIZMUS ÉS EROTIKA
(Szőrös Kő 2007/4-5)
” Freud az autoerozimus és nárcizmus kapcsolatát már nem mindig határozta meg világosan, ahogyan erre Balint is felhívja a figyelmet. Vegyünk csak két példát erre: „Az autoerotizmushoz tehát csak hozzá kell adni valamit – mondjuk, egy új pszichikai tevékenységet -, és máris megkapjuk a nárcizmust.”[6] És a másik, amely mondhatjuk, ha nem is az ellentéte, de máshogyan fejezi ki az elrendeződéseket. „Így tehát az autoerotizmus a libidóelhelyezés nárcisztikus fokának a nemi ténykedése volt.”[7]” – tovább

A KAPCSOLAT (ELFRIEDE JELINEK: A ZONGORATANÁRNŐ CÍMŰ MŰVÉRŐL)
(Látó 2005//05)
“De aztán rögtön megbánja, és hatalmába keríti a bűnhődő mechanizmus, amivel az anyja zsarolni tudja, sírni kezd, hiszen az anyja eszébe juttatja, hogy feláldozta magát gyermekéért.” – tovább