INTERJÚK, BESZÉLGETÉSEK
Mivel Czapáry gyerekkorában maga is áldozat volt (édesapja molesztálta), ezért kezdett el mélyebben foglalkozni ezekkel az esetekkel. A Marton-ügyben nehezen viselte az áldozathibáztatást, ez háborította fel annyira, hogy amikor az újabb zaklatási ügy a fülébe jutott, kutakodni kezdett. Közben a médiában is megszólalt az ügyben. „Azt gondoltam, nem tudok erről hitelesen beszélni, ha nem beszélek áldozatokkal. Annyit mondtam nekik, hogy írtam erről egy könyvet, és megértem azt, min mehettek keresztül” – mondta. KATT IDE
“KICSIT ÚGY ÉRZEM, MINDEN KÖNYVEMBE BELEHALOK” –
JASSÓ JUDIT INTERJÚJA AVOROSPOSTAKOCSIONILNE.HU -N
“Kicsit úgy érzem, minden könyvembe belehalok. Meghal valami, ami már sosem leszek, és amire nem tudok emlékezni, mert az emlékezetem az írás lesz, nincs többé hagyományos értelemben közöm hozzá. Kiszolgáltattam valamit, amihez hozzátettem, felnagyítottam, vagy kicsinyítettem, de valamiképpen belőlem táplálkozott és már másoké. Jorge Luis Borges Borges meg én című novellája jut erről eszembe, aki ezt a problémát úgy fejezi ki, hogy mindez már a nyelvé és a hagyományé. Bonyolult érzés, azt hiszem minden író átéli ez, amikor megjelenik egy könyve, de ez a kiszolgáltatás lehet misszió is, hogy közzé tesz a közért.” – tovább
ÍRÓK A SZOMSZÉDBAN – INTERJÚ CZAPÁRY VERONIKÁVAL
“Sok macskám van, és amikor napokig nem jött haza valamelyikük, sokszor uralkodott el rajtam a szorongás. Egyrészt ebből az élményből íródott a könyv, másrészt abból, hogy gyermekkoromban a mostohaanyám kidobta egyik napról a másikra az összes babámat, és köztük volt a kedvencem, Léna baba is. Az apámmal napokig kerestük a kukákban, de nem találtuk meg. Kislányként ez borzasztó érzés volt és hónapokig nem tudtam attól szabadulni, hogy vajon mi lett velük, még évek múlva is fájt, ha erre gondoltam. Ezt a sóvárgást és szeretetet a babák iránt akartam többek között megírni, hiszen minden gyereknek fontosak a játékai és nem cserélhetőek be másikra.” – TOVÁBB
KOSSUTH RÁDIÓ 2014.04.08. 11.30-12.00
VENDÉG A HÁZNÁL: MEGSZÁMOLT BABÁK
Vendég a háznál – Műsor gyerekekről felnőtteknek (szerkesztő: Keresztes Ilona)
“Regény arról, amiről általában hallgatunk. Bántalmazott és kihasznált kislányok, akiknek senki nem segít. Rokonok, akik sejtenek valamit, de nem merik szóvá tenni. Az abúzus természete és életre szóló következményei.”
HALLGATAG ÁLDOZATOK
Biczó Henriett
“– Sok gyerek nő fel úgy, hogy rendszeresen verik, lelkileg vagy szexuálisan visszaélnek alárendeltségével. Mi pedig mindezt hagyjuk – mondja Czapáry Veronika. Történetének főhőse Nikolett, aki 14 éves koráig bezárólag meséli el, hogyan lett az apukája kedvence, a szó minden értelmében. Látjuk, miként tűrte el mindezt a nőként háttérbe szorult anyja. – A molesztálás szinte mindig együtt jár az érzelmi bántalmazással és zsarolással, időnként a veréssel. Ezzel kínzóik azt is elérik, hogy az áldozat nem meri elmesélni a történteket. A kislányok egy része azt hiszi, hogy apjuk vagy férfi hozzátartozójuk szeretetből „foglalkozik” velük, amikor még csak fogdossa őket vagy szavakkal teremt szexuális légkört.” – tovább
A 2014 február 5.-i Tilos Rádiós beszélgetés itt meghallgatható három részletben:
(DRÁGÁM, HOL A VACSORÁM című műsor)
TÚLLÉPNI A TABUNAK HAZUDOTT TÉMÁK ELFOJTÁSÁN
Szilvási Krisztián interjúja
“Nagyon fontos fogalmazás ez a „tabunak hazudott” szókapcsolat. Nagyon elkeserít, hogy úgy tartanak számon, mint tabutörőt, mert szerintem ez elfojtott elhárító mechanizmus a társadalom részéről. Talán nem kellett volna engednem, hogy odaírják a fülszövegre, mert milyen tabut is törtem fel, meg és szét? Mi az a tabu és a tabunak inkább hazudott „tabu”?
Esztétikai és magas irodalmi teljesítménynek azonban ez még nem elég, mert minden azon múlik, hogyan írunk valamiről, milyen nyelven, bármi is legyen az. Az irodalmi nyelv egy akadémia által kijelölt nyelvváltozat, amelynek meghatározását Sartre úgy fejezte ki, hogy az irodalom a szóra mindig dologként tekint. Egy irodalmi történet ezért sokszor erősebben tud élni, mint egy valóságos történet, valamint az esztétikai tárgyalkotás is mindig külön világot feltételez.” – tovább
X BESZÉLGET Y-AL:
Reményi József Tamás beszélget Czapáry Veronikával (2013. február 20.) – Közreműködik: Havas Judit
SOKKOLÓAN DÖNT ÚJABB TABUKAT CZAPÁRY MÁSODIK KÖTETE
Nagy Eszter interjúja a Kisalföldben
“- Tudatos ez az elbeszélői technika, hogy az elején csak sejteti, míg a végén lehet biztos benne az elbeszélő, hogy mi történik? Ettől nagyon szívszorító a könyv, hogy minden beteljesedik, amire utalt… Eddig mit szólt hozzá a szakma, illetve a közönség?
– Igen, finom utalások vannak benne az elején és a közepétől derül ki, hogy miről szól az egész… Ez egy narrációs technika, azt alkalmazom, hogy az elején csak sejtetek dolgokat, és utána még durvább jelentést kap attól, hogy végül teljesen bizonyossá válik, amire utaltam.” – tovább
KISIKÁLHATATLAN FOLTOK
Dési András interjúja a Népszabadságban
“A Megszámolt babákra visszatérve azzal folytatja, hogy budakalászi házában reggeltől estig a BBC Radio4-et hallgatja, s ott mindennap fél órában van egy ilyen vallomás, nevekkel. Az áldozatok, vagyis a gyerekek vagy a felnőtté vált gyerekek maguk mondják el, min mentek keresztül. Az erőszaktevőket pedig felelősségre vonják és le is ültetik. Naponta tízszer hangzik el a „child abuse” (gyerekmolesztálás, -megrontás) kifejezés, és szerintük így már naponta „csak” nyolc gyerek esik szexuális erőszak áldozatává a korábbi húsz helyet.” – tovább
KLUBRÁDIÓ BEMUTATÓPÉLDÁNY
2013.10.16.-án 12.20-tól a Klubrádió Bemutatópéldány című műsorában Czapáry Veronikával Gerenday Bars Ágnes beszélgetett. – tovább
Barta F. Zsolt interjúja a Népszava hétvégi mellékletében
“Valószínűleg azért parázom ennyit, mert húsz év kiadatatlan szövege van a gépemben, éveket írtam végig napi tíz órában gyakorlás végett anélkül, hogy a reménye is megcsillant volna, hogy ebből bármit is kiadatnék. Valahogy mindig azt g gondoltam, hogy nem ezt, majd egy másikat, halogattam, hogy majd, majd, majd jövőre, majd ekkor meg akkor, van amikor azért mondtam magamnak, még írnom kell és élnem, ennél sokkal többet kell élnem, hogy “jó” író lehessek, meg ennél jobbat kell írnom. 7 millió karaktert írtam így össze, és csak nyolc éve publikálok, ebből olyan 200 000 karakter jelent meg különféle irodalmi folyóiratokban.” – tovább
EGY NŐNEK KÉTSZER ANNYIT KELL TELJESÍTENIE, MINT EGY FÉRFINAK
Karafiáth Orsolya interjúja az nlcafe-hu-n
“Nem érzem, hogy ne vennének komolyan, de az biztos, hogy még mindig kétszer annyit kell teljesítenie egy nőnek, mint egy férfinak. Míg a hímek boldogan fogadják köreikben az újabb tehetséges, de minimálisan teljesítő fiatal hímet, addig egy nőnek a szexuális diszkriminációtól kezdve az ajánlattevésekig sok mindennel meg kell harcolnia, hogy elfogadják. Van egy pont, amikor a kör bezárul, és a húsosfazéknál tíz emberből véletlenül kilenc férfi. Ez jellemző az egész országra is.”– TOVÁBB
TABUKAT DÖNT CZAPÁRY VERONIKA ELSŐ KÖTETE
Nagy Eszter interjúja a kisalfold.hu-n ide kattintva érhető el
Azt gondolom, hogy mind a belső, rejtett szexuális életünkről és az ezzel járó problémákról, mind a családon belüli erőszakról és a gyermekkori traumákról őszintén, bátran kellene beszélnünk. Ezt jelképezi Viktória, a főhősnőm, aki bátor és nyíltan szembe akar nézni tudattalanjával. A társadalom többsége nem beszél, vagy nem mer beszélni nyíltan se a traumáról, se a szexualitásról, így két tabut is dönget a könyv. Amikor ilyen témájú könyv születik, akkor mindenki hirtelen megbotránkozik.
EGY MAI FORRADALMÁRNŐ BICIKLIVEL ÉS SZEXSZEL TÖRI ÁT A GÁTAKAT
Szilva Eszter interjúja – Divany.hu -az interjút ide kattintva éri el
“Az Anya kacag egyrészt egy igazi budapesti női regény, amelyben hősnő pontosan úgy nyargal a biciklijén egyik szórakozóhelyről a másikra, ahogyan a pasijait váltogatja. Másrészt kicsit olyan, mint egy kétfázisú sminklemosó: végül minden álcától megfosztja a hősnőt, akiről kiderül, csupán arra vágyik, hogy végre szeresse valaki. Arról, hogy mindezek hogyan férnek össze az anya halála és az apa molesztálása által okozott súlyos gyerekkori traumával, az írónőt kérdeztük.”
Még több fotó az írónőről Szécsi Istvántól
VERONIKA KÖNYVE
Buky Anna interjúja a librarius.hu-n ide kattintva érhető el
“Ekkoriban sok Nietzschét olvastam, és iszonyatosan nagy hatással volt rám: ő nem az életet választotta, és átkerült egy másik oldalra. Ki akartam deríteni akkor, hogy író vagyok-e, ezért megfogadtam, nem írok egy évig egy sort sem, és amennyiben utána újra tudom kezdeni, akkor író vagyok. Nehéz volt, és jött a legnagyobb kérdés, tudom-e folytatni, de ott folytattam, ahol abbahagytam.”
BUDAKALÁSZI HÍRMONDÓ (2013/ÁPRILIS) – Nagy Judit interjúja
Régebbi interjúk:
ÜTNI KELL?
Prae.hu -Benedek Anna interjúja
Itthon saját személyiségünk rakódik rá könyvekre, az irodalom is kis körben érdekes, hogy mindenki ismer mindenkit. Azontúl csoportszervező elv a közös ellenségkép, mindenki a saját világában érzi magát biztonságban. Csak olyasmit ne kelljen tenni, ami különös erőfeszítést vagy ismeretlennel való szembenézést igényel. Tükörbe nézni ugyanannyira nehéz, mint tükröt tartani.– tovább
RÉS A PRÉSEN – “HOGY A ZENE ÉS IRODALOM IS ELFÉRJEN”
Magyar Narancs – Artner Szilvia interjúja
Mindig csak időlegesen tartozom egy-egy irodalmi csoportosuláshoz, tulajdonképpen magányosan nyomom ezt az egészet. De nagyon fontosnak tartom az írást, hiszen a nyelv által egy vadidegennel tudunk közölni egy másik világot. – tovább
Tévé/videóinterjúk:
Czapáry Veronika az ATV KÖNYVJELZŐ című műsorában Ungvári Tamással beszélget- katt a linkre
Anya kacag Könyvtrailer – Tóth Olivér rendezése:
Anya kacag a Jak Pikniken 2012- Zeneirodalom:
http://www.youtube.com/watch?v=zdgpMUxQaVMHanginterjúk:
FŐKÉNT NŐKÉNT – Magyar Kultúra Napja – TILOS RÁDIÓ
A teljes hanganyag ide, valamit ott tovább a nyílra kattintva tölthető le
TILOS RÁDIÓ – 2013.01.22-én 12.00 – Trapp Henci műsora
“Czapáry Veronikával beszélgetünk a gender szemlélet megjelenéséről a magyar irodalomban, a nők és férfiak tipizálható témaválasztásairól és természetesen az Anya kacag című kötetéről.”
(A fotón Trapp Henci és Czapáry Veronika)
E-KÖNYV VAGY NEM E-KÖNYV
Könyvkonnektor Podcast – Moravcsik Barbara újságíró beszélget Czapáry Veronika íróval, P. Szabó Melinda könyvtárossal, Németh Ádám informatikussal.
A beszélgetést IDE kattintva lehet meghallgatni.