MEGSZÁMOLT BABÁK

A Megszámolt babák kapható minden könyvesboltban, vagy megrendelhető ITT.

A könyv fülszövege:

Czapáry Veronika regényében a babák nem Meseország idilli játékai, hanem a rémület és a kiszolgáltatottság ellen menedéket kínáló szövetségesek egy kislány mindennapjaiban. A gyereket a családi erőszak és részvétlenség a kényszeresség és az önpusztítás felé sodorja, a szülői aberráció pedig személyiségvesztéssel fenyegeti. Múló évei összemosódnak, kamaszkora végéig szinte egy helyben kavarog az idő.

A Megszámolt babák sokkoló olvasmány, az írónő a magyar irodalomban elsőként tör meg egy tabut. Műve azonban nem pusztán látlelet: a balladák konok ritmusában megírt költői próza, az élethez való jog túlélő éneke. A nagy feltűnést keltett korábbi Czapáry-regény, az Anya kacag után a szerző második kötete.

Részletek a regényből:

Lilla babaszobája – Irodalmijelen.hu

 Lillának babaháza is volt. A babaházban öltőztetős szoba a babák ruháival. Annyira sajnáltam, hogy nekem nincsen  babaházam. Mindegyik babának más színű szobája volt, és  különlegességek is voltak mindegyik szobában. Volt   baldachinos ágy is, meg a fürdőszobában különböző  kenceficéik, a konyhában mindenféle izgalmas dolgokat  lehetett sütni, és a nappaliban tévé is volt. – tovább

FRICI – (felonline.hu)

 “Most mi lesz velem Frici nélkül, mondom Apának, és sírok.  Aztán alszunk, együtt Apával, és kicsit múlik a fájdalom, bár  mindennap nézem a betont, hogy csak ez az üresség marad, ez  az üresség hetekig, Anya nem áll szóba velem, én pedig  hibásnak érzem magam.” – tovább

ANYÓKA – (tiszatajonline.hu)

 “Irma, megharapott a Simon, mondom, de nem veszi  komolyan. Irma, utolér a Simon, és megharap, meg bevisz  az orvosi rendelőjébe. A Simon szerint meg kell vizsgálnia a  rendelőben, ami egy emelettel lejjebb van, mindig  meztelenre levetkőztet, és azt annyira utálom. Hiába  mondom neki, hogy egészséges vagyok, és nem kell megvizsgálnia, nem hiszi el. Csak mi vagyunk az orvosi rendelőben, nem jöhet oda senki. Odateszi az ujját mindenhova, hogy megvizsgálhasson. A legjobban annak örül, amikor rám záródik az ajtó, és kétségbeesem, mindig kérem az Irmát, ne hagyjon egyedül a Simonnal.” – tovább

BABASZÁMOLÁS – (Vöröspostakocsi.hu)

 “Anyát mindig megkérdezem, de azt mondja, nem fogja  megbocsátani nekem, hogy kétszer elköltöztem,  kitarthattam volna. A babák kint porosodnak az  előszobában, Petike és a Kék Nyúl meg Frici sajnos már  nincs. Mindenki tud róla a családban, hogy öngyilkos akartam lenni az iskolában, én vagyok a család szégyenfoltja. Megmondta az anyám az apámnak, hogy azon az éjszakán kellett volna odavágni a fejemet a vécékagylóhoz nekem is, amikor megszülettem.” ” – tovább

A FÜRDŐRUHÁM – (Könyvesblog) 

 “A Nagyi fekszik a szobában, és rothadó szag árad belőle,  azt mondták, nem éri meg a reggelt, mert rothad a tüdeje,  ilyen a rák, rothad az ember. A Nagyival akarok aludni,  mondom, a Nagyival akarok lenni, be akarok menni hozzá,  üvöltöm a felnőtteknek, és követelem, de nem engednek  be hozzá egy nap fél óránál tovább, és én nagyon izgulok  érte, mert rettenetes állapotban van, és ha jól lenne, akkor mindenkit elküldene a francba, és hozzábújhatnék, de nagyon furcsa szaga van, és azt mondja nekem, el akar búcsúzni tőlem, és hogy én mindig az ő unokája maradok, hogy rettenetesen fog engem szeretni a síron túlról is. Sírok, és kérem, ne csinálja ezt velem, mondom neki, hogy remélem, ez csak vicc, és megéri, hogy felnövök, és rendesen nagylány leszek, de ő csak néz rám, tüdőrák, tüdőrák, mondja az apám, nem tudunk mit tenni kislányom. A Nagyi mindenkit kiküldött, amikor elbúcsúzott tőlem.” – tovább

SÁRGA BABÁK – (a Scolar Kiadó belelapozója)

 “Legutóbb Dollit a kékfestő ruhájából a fehér csipkésbe  öltöztettem, és szerintem sokkal jobban nézett ki, mert  mosolygott benne. Léna is örül, ha Dolli mellette van,  mert sokszor együtt alszanak, és szeretnek egymáshoz érni. Simogatják is egymást, megfogják egymás kezét, de néha annyira nagyon mozdulatlanok. Ők olyan babák ilyenkor, akik mindig együtt lesznek, és suttogva beszélgetnek egymással éjszakánként, elképzelhetetlenül szép ruhákba öltöztetik egymást, furcsán szépbe, és nagyon örülnek, mert olyankor érzik, összetartoznak, és nem szeretnének az elmúlásban élni.  ” – tovább

NAPOZÁS – (apokrifonline.hu) 

“A kendőket mindig is különösen szerettem, mondja Anya,  ezért nagyon sok kendő vesz körbe.. Anya és Apa ráaggatják  mindenhova a járókára körben, a rácsokra is kötnek, és a  babakocsira is, nekik beszélhetek nyugodtan. Én nagyon örülök, mert sokféle színű kendőm van. Ennél jobban már csak a babáimat szeretem, nekik is mindig ott kell lenniük mellettem, különben úgy érzem, zuhanok lefelé, és valamit végérvényesen el fogok veszíteni.” – tovább

A borító Máthé Hanga munkája.